Ha 30 éves koromig nem szoktam hozzá a kemény munkához, már ezután se fogok?

A családi helyzetem folytán sokáig nem kellett dolgoznom. Nem akarok részleteket írni, de igazából az életem nagy részében az időm nagyrészét tétlenséggel és agyalással töltöttem. A szorongás is erősen jellemző rám. Igazán keményen sose tanultam vagy dolgoztam, mindig csak a szükséges minimumot tettem mindenbe, és ez elég is volt, mert amúgy jók voltak a képességeim.

Szerencsém volt az eddigi munkahelyemen, mert megúsztam a lébecolást. Most próbálok multiknál elhelyezkedni, de képtelen vagyok azt a figyelmet beletenni egy engem nem érdeklő munkakörbe, amit elvárnak (lélekölő adminisztrálás). Egyszerűen nem tudok megülni a fenekemen és unalmas dolgokon végigrágni magam, mint mások. Fogalmam sincs, hogy ők hogy csinálják. Állandóan azon agyalok, hogy csak ez az egy életem van, és értelmesebb dolgokkal kéne kitöltenem.

Valamiért szinte semmi nem érdekel annyira, hogy erőfeszítést tegyek bele. Az apám gazdag vállalkozó, tőle is mindig azt hallottam, hogy másnak dolgozni meg irodába bejárni rossz dolog.

Job hoppingokból összeszedett pénzből élek amúgy.

Mit kezdjek így magammal?