Mit érdemes tudni az új ADHD gyógyszerről?

Hamarosan forgalomba kerül egy hazánkban eddig kevésbé ismert ADHD-gyógyszer, amelynek hatóanyaga a liszdexamfetamin-dimeszilát. Mivel a stimulánsokat, köztük az amfetaminszármazékokat, itthon számos hiedelem és stigma övezi, szeretném megosztani személyes tapasztalataimat és eddigi ismereteimet ezzel az új gyógyszerrel kapcsolatban.

Magam is ADHD-val élek, és már régóta szedem ezt a hatóanyagot, amit először külföldön írtak fel nekem. Bár eddig itthon is elérhető volt gyógyszerfutárral, a magas ára – kb. 60 ezer forint havonta – sokak számára megfizethetetlenné tette. Az mostani hazai bevezetés oka, hogy a Nyugat-Európában és Skandináviában már 15 éve használt liszdexamfetamin szabadalmi jogai tavaly lejártak, és az Egis generikum formájában Livizux néven kezdi gyártani.

Összegyűjtöttem azokat a kérdéseket és hiedelmeket, amelyekkel eddig találkoztam, és igyekszem mindegyikre választ adni:

Miért van szükség erre az új ADHD-gyógyszerre, mindenkit csak gyógyszerezni akarnak?

Az ADHD diagnózisa itthon szigorú szakmai kritériumok alapján történik, és kizárólag pszichiáter szakorvos állíthatja fel. A gyógyszeres kezelés csupán egy része a komplex terápiának, amely pszichoterápiát, életmód-tanácsadást és pedagógiai támogatást is magában foglalhat. Magyarországon az ADHD jelentősen aluldiagnosztizált az európai és nemzetközi adatokhoz képest. Míg világszerte a gyermekek 5–7%-át, a felnőttek 2–4%-át érinti, hazánkban 2022-es adatok szerint mindössze 0,69%-os diagnosztizáltságról beszélhetünk, és csak nagyjából negyedük részesül valamilyen gyógyszeres kezelésben.

A NEAK adatai szerint havonta körülbelül 10 ezer doboz ADHD-gyógyszer fogy, miközben a betegség több százezer embert érinthet itthon. Kezeletlenül az ADHD gyakran társul súlyos következményekkel: többszörös öngyilkossági kockázattal, kiugróan magas depresszióval, szer- és alkoholfüggőséggel, illetve jelentősen romló életminőséggel, válásokkal – pedig ezek a problémák megfelelő felismerés és kezelés mellett nagyrészt elkerülhetők lennének.

Miért adnak egy hiperaktív embernek még stimulánst?

A kutatások szerint a hiperaktivitással járó tünetek – például állandó mozgás, izgés-mozgás, túlzott beszéd vagy mások szavába vágás – gyakran az impulzuskeresésből fakadnak. Ez egyfajta sajátos önmedikáció, amely a dopamin nevű „jó közérzetet” előidéző agyi vegyület termelését igyekszik serkenteni. Képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, mint a SPECT CT és a funkcionális MRI, azt mutatják, hogy az ADHD-s emberek agyi prefrontális lebenyének aktivitása alacsonyabb a normális szinthez képest. A stimuláns gyógyszerek, például a liszdexamfetamin, szabályozzák a dopaminerg és más idegpályákat: serkentik a dopamin termelését, biztosítják az agy ezen területeinek szükséges vegyületeit, és ezzel hatékonyan csökkentik a hiperaktivitást. Sok ADHD-val élő ember számol be arról, hogy stimuláns gyógyszerek hatására nyugodtabbnak érzi magát, sőt, néha paradox módon álmosságot is tapasztal. 

Mit mond az orvosszakma erről az új gyógyszerről?

A Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai kollégiumának útmutatója is hangsúlyozza a hazai ADHD-diagnosztizáltság és -kezelés terén tapasztalható jelentős elmaradást. Az irányelv részletesen elemzi az ADHD kezelésében alkalmazható holisztikus módszerek hatékonyságát, beleértve a pszichoedukációs beavatkozásokat, a kognitív viselkedésterápiát és a gyógyszeres kezelést egyaránt.

Nemzetközi kutatásokra alapoz a magyar szakmai protokoll is, így a kombinált terápia az ADHD kezelésének leghatékonyabb módja. Ugyanakkor a gyógyszeres kezelés – különösen a stimuláns alapú készítmények – önmagában is kiemelkedően eredményesek.

A Nyugat-európai a kutatások azt is mutatják, hogy az ADHD gyógyszeres kezelésének túlnyomó része metilfenidát hatóanyagú készítményekkel történik (kb. 60%), míg a receptfelírások körülbelül 30%-a már liszdexamfetaminra vonatkozik. A liszdexamfetamin a kutatások szerint az egyik legjobban tolerálható gyógyszer, kevesebb mellékhatással, mint a metilfenidát-tartalmú Ritalin.

A probléma azonban az, hogy hazánkban csupán a Ritalin egy viszonylag régi változata érhető el, amelyet eredetileg 1954-ben vezettek be a piacra. (Illetve létezik ennek egy LA változata ami két dózisban adja le a hatóanyagot.) Ezzel szemben Nyugat-Európában a Concerta nevű, egész napra elnyújtott hatóanyag-leadású változat terjedt el főként, amely kevésbé megterhelő és kevesebb mellékhatást okoz. Sajnos a Concerta Magyarországon nem elérhető, ami jelentős különbségeket eredményez a kezelés minőségében.

De ezek a gyógyszerek kábítószerek, nem alakul ki függőség?

A metilfenidát kábítószerként van nyilvántartva Magyarországon, míg az új liszdexamfetamin nem kapott ilyen minősítést, bár bizonyos kockázatok fennállnak. Az ADHD kezelésében alkalmazott terápiás dózisok azonban töredékei a visszaélésre használt mennyiségeknek. Több évtizedes kutatások igazolják, hogy orvosi utasítások mellett ezek a szerek nem okoznak függőséget, toleranciát sem alakítanak ki, és a használók nem igényelnek dózisemelést ha már beállították a terápiás dózis. Ráadásul a gyógyszerek abbahagyása nem jár megvonási tünetekkel, így nincs szükség fokozatos kivezetésre, mint például az antidepresszánsok vagy szorongáscsökkentők esetében.

Fontos tudni, hogy a stimulánsok terápiás dózisban nem okoznak eufóriát. Kutatások szerint a függőség kockázata annál nagyobb, minél erősebb az euforizáló hatás és gyorsabb a szer szintjének emelkedése a szervezetben. Ezért is van, hogy a hagyományos Ritalin - amely gyors hatóanyag-leadással működik -, Nyugat-Európában már kevésbé preferált gyógyszer. Ezzel szemben a liszdexamfetamin egy úgynevezett „prodrug”, amely csak a gyomorban és a vérben lévő enzimek hatására aktiválódik, lassan. Hatása fokozatosan, körülbelül két óra alatt épül fel, és egész napra egyenletes, elnyújtott működést biztosít, csökkentve ezzel a függőség kialakulásának esélyét.

Mi a helyzet a nem stimuláns ADHD-gyógyszerekkel?

Magyarországon az ADHD kezelésében elterjedt a Bitinex, amelynek hatóanyaga az atomoxetin. Jelenleg a receptfelírások körülbelül 50%-a erre a gyógyszerre vonatkozik. Az atomoxetin elsősorban nők esetében bizonyul hatékonynak, férfiaknál azonban gyakran okoz mellékhatásokat, mint például prosztataproblémák (vizelési nehézségek, erekciós zavarok). De mindkét nemnél előfordul nyugtalan alvás és érzelmi labilitás. Kutatások szerint az atomoxetin szedése során magasabb az öngyilkossági gondolatok előfordulása, mint a stimulánsok esetében. Továbbá a gyógyszerellátás is akadozó; idén például gyakran nem volt elérhető a Bitinex. Európai adatok alapján az atomoxetin felírási aránya mindössze 3%, és első vonalbeli terápiaként már nyugaton nem javasolják szerényebb hatékonysága és több mellékhatása miatt.

Ez az új szer akkor az Amerikában hírhedt Adderall, ami most itthon is elérhető lesz?

Nem, bár a liszdexamfetamin, hasonlóan az Adderallhoz, amfetamint tartalmaz, a két gyógyszer teljesen eltérő. Összetételük és hatásmechanizmusuk is különbözik. A liszdexamfetamin az Egyesült Államokban Vyvanse néven ismert, míg az Adderall sem Európában, így Magyarországon sem elérhető.

Az amerikai egészségügyi problémák, például az Adderall visszaélések, az ottani sajátos szociális és egészségügyi rendszerből fakadnak, ahol jóval kevesebb az állami kontroll és szabályozás, beleértve a gyógyszerpiacot is. Az egészségügyi ellátás ott hírhedten drága, sokak számára elérhetetlen, és még a középosztály számára is gyakran megfizethetetlen. Sokmillió embernek csak tüneti, gyógyszeres kezelésre futja amihez viszont könnyen hozzáférhet. Az ottani ADHD túldiagnosztizálás és a gyógyszerpiaci anomáliák is ebben a kontextusban érthetők meg. Például az Egyesült Államokban háziorvosok is felírhatják az stimuláns gyógyszert alaposabb diagnózis nélkül, míg Magyarországon ez kizárólag pszichiáter szakorvos hatásköre, komoly pszichiátriai, pszichológiai, labor- és EKG-vizsgálatokkal kiegészítve. Európában, különösen Magyarországon, az egészségügyi rendszer szigorú EU-s és hazai szabályozások alatt működik, ami jelentősen nagyobb kontrollt és biztonságosabb gyógyszerhasználatot eredményez.

Mennyire kockázatosak ezek a stimuláns szerek?

Az ADHD gyógyszeres kezelésében több évtizednyi tapasztalat áll rendelkezésre, és számos kutatás vizsgálta ezt a kérdést. Személyes érintettségem miatt magam is átnéztem számos tanulmányt, beleértve a legfrissebbeket is, amelyek következetesen cáfolták a legtöbb mítoszt, félelmet és korábbi kutatási anomáliát.

A függőséggel kapcsolatban például erős bizonyítékok mutatják, hogy minél hamarabb kezdődik a stimuláns alapú kezelés, annál alacsonyabb a későbbi szer- és alkoholfogyasztási problémák kockázata. A szív- és keringési rendellenességekkel kapcsolatos aggodalmak többségéről is bebizonyosodott, hogy alaptalanok. A szívinfarktus esetében egy mérsékelt kockázatnövekedés tapasztalható: míg a normál populációban 1000 emberből 3-at érint, az ADHD-s gyógyszert szedők között ez az arány 5 főre emelkedik.

A gyógyszerek használati útmutatója minden ismert kockázatot részletesen bemutat, és ezek az OGYÉI honlapján is elérhetők már magyarul. A konkrét előnyök és kockázatok mérlegeléséhez azonban mindig érdemes konzultálni a kezelő pszichiáterrel, illetve saját magunk is utánajárni a témának. Jó forrás például Dr. Russel Barkley ADHD szakértő, aki közérthető módon dolgozza fel az ADHD-val kapcsolatos kutatásokat. Hetente jelentkező videólogjaiban, amelyeket a YouTube-on találhatunk, a legfrissebb kutatási eredményekről számol be, segítve az információk könnyebb megértését.

Források:

https://kollegium.aeek.hu/download/download/2273

Nagy, P., Bársony, G., Imre, L., Mazzag, B., Pénzes, M., & Frigyesy, R. (2024). Gyermekkori hiperaktivitás kezelése: Epidemiológiai és farmakoterápiás adatok Magyarországon 2013-2022 között. IME: Egészségügyi Vezetők Szaklapja – Tudományos Folyóirat, 23(2), 50-58. https://doi.org/10.53020/IME-2024-206

Cortese, S. (2023). Evidence-based prescribing of medications for ADHD: Where are we in 2023? Expert Opinion on Pharmacotherapy, 24(4), 425–434. https://doi.org/10.1080/14656566.2023.2169604

Gimbach, S., Vogel, D., Fried, R., Faraone, S. V., Banaschewski, T., Buitelaar, J., Döpfner, M., & Ammer, R. (2024). ADHD medicine consumption in Europe after COVID-19: Catch-up or trend change? BMC Psychiatry, 24(112). https://doi.org/10.1186/s12888-024-05505-9

Groom, M. J., & Cortese, S. (2022). Current pharmacological treatments for ADHD. In S. C. Stanford & E. Sciberras (Eds.), New discoveries in the behavioral neuroscience of attention-deficit hyperactivity disorder (pp. 19–50). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-031-11802-9

https://youtu.be/nDgOmFd5SlE?si=Dx8bzF_xMGNolVZ3

https://www.webbeteg.hu/gyogyszerkereso/livizux-kemeny-kapszula/904445