Miben vagytok "elkésve" az életben?
Sokszor találom szembe magam az olyan posztokkal, amik arra halmoznak példát, hogy mindenki a saját tempojában halad az életében. Pl. van aki időben lediplomázik, de csak évek múlva tud elhelyezkedni a szakmájában, van aki egyből sikeres lesz, van aki hamar megházasodik, de nem sokkal rá elválnak, van aki későn házasodik, de végleg együtt is maradnak és a társai. Ezeket megértem és teljesen jogos, nem mindenkinek alakul terv szerint az élete és ez rendben is van így, magammal szemben mégsem tudom elfogadni.
Jelenleg még egyetemre járok, 2 évig jártam egy másik szakra mire be sikerült látnom, hogy ez számomra nem járható út, új szakot kezdtem el, viszont egy jóindulatú tanárnak köszönhetően egy félévet itt is csúszok. Emiatt azt látom, hogy akik velem egyidősek, már mesterszakra járnak, akikkel együtt kezdtem ezt a szakot, már államvizsgáznak, így azt érzem, hogy nem érek el semmit. Nekem sincs már sok hátra viszont ezen az érzésen nem tudom túltenni magam, hogy "le vagyok maradva". Tudom, hogy nem én vagyok az első, aki ennyivel később kap kézhez diplomát és nem is az utolsó, tisztában vagyok vele, hogy az előző szakomat ott kellett hagynom és nem tudhattam előre, hogy mindez így fog alakulni, de mégsem tudok ezen továbblépni.
Esetleg tudnátok írni hasonló történeteket, nem csak egyetemi dolgokkal kapcsolatosan, hanem bármit, ami nem az elvárt séma szerint sikerült?Esetleg jó lenne látni, hogy nem vagyok ezzel egyedül.