Akkor szánalmas de most már vicces történetek?

Nektek milyen story-tok van? Amit amikor átéltetek borzasztó volt, vagy kínos, de most már vissza gondolva vicces és szívesen meséltek róla.

Kezdem én. Hozzáteszem, ha nem velem történik nem hiszen el az egészet úgy ahogy van. Sok sikert a végig olvasázhoz.

Olaszországban laktunk, még fiatalok zölfülűek voltunk. Nagy péntek volt, amikor neki indultunk a nagy útnak haza kocsival húsvétozni a családhoz.(akkor még magyar rendszámos autóval) Kb 2 órát mentünk amikor felforrt a hűtővíz, félre álltunk az autópályán, vártunk míg hűl és mentünk tovább gondolván, hogy hátha jó lesz így. Gondolom kitaláltátok, hogy nem lett... mert mentünk kb 5 km-t és megint megállt a tudomány. Na ekkor google felcsap és a legközelebbi szervízbe elvittük a kocsit, meg-meg állva. Ott mondták, hogy két dolog lehetséges, vagy valami alkatrész tönkre ment, vagy hengerfejes az autó. Na itt már ránk jött a frász.. Végül az lett, hogy kicseréltek egy alkatrészt ott voltunk kb 2 órát és mondták, hogy így rendben lesz nem lesz baj. Ott hagytunk persze egy rakatt pénzt a javításra.

Neki indultunk újra a hazaútnak, megnyugodtunk, hogy minden rendben, de kb 1 óra múlva megint ugyan az történt.... itt már tudtuk, hogy bizony hengerfejes az autó. Full idegben újra, itt az autópályán telefonaltunk a segélyhívón, hogy valami legyen (azt kihagytam, hogy ekkor még az olasz tudásom sem volt a toppon). Jött értünk egy trailer, elvitt minket egy sehonnani, világvégi helyre, valami szervízbe, akkor már este 9 fele járhatott. Hívtam a biztosítót, persze az nem akart semmit fizetni, a kocsinak meg persze már senki nem akart neki állni, sőt körbe rögögtek, hogy mit akarunk itt húsvét hétvégéjén. Mert persze mi (olasz) haza akartuk vonttatni a kocsit, de mindenki tette fel a kezét, hogy ők most biztos nem csinálnak semmit majd jövőhéten esetleg. Na már itt sírás közelben voltunk...

Úgy voltunk vele, oke most már aludni kellene. Szerencsére volt egy szórakozó hely ott a semmi közepén aminek a felső részén voltak kialakítva háló részek. Gondolhatjátok milyen állapotokkal, de már nem érdekelt, hogy ilyen kéjlakban kell megszállni. Majd másnap újult erővel átgondoljuk mi legyen.

Reggelre, sikerült trailert szerezni Magyarországról, akik kisegítettek minket a bajból. Természetesen meg kellett várni őket, de azt már a kocsiban tettük így ott töltöttünk még egy éjszakát, mert az előző helyen már nem szándékoztunk mégegyszer megszállni. Valahogy hajnalban érkeztek meg értünk a srácok megmenteni. (Innen is örök hálánk) Felcsapták a kocsit, és indultunk haza Magyarországra. Megkönnyebülés végre valaki segít, sínnen vagyunk stb.

Majd Szlovéniában a magyar határtól kb 20 km-re az autópályán, úgy hogy a kocsink a traileren hengerfejesen, elütöttünk egy nyulat.... ami a kocsinkat érte.... Az elülső lökhárító lejött, a lámpa betört, az ablakmosófolyadék tartály megrepedt, plusz behorpadt az oldala az autónak és még egyébb mások. Nagy sebességgel történt mindez. Na itt félre álltunk, én már nem tudtam sírni itt. Viszont volt olyan mázlink, hogy a srácok jártasok voltak a vadászatban és tudták, hogy ezt a vadkárt az autópálya biztosítónak állnia kell mivel autópályán történt az eset és ennek nem szabadott volna megtörtennie. (Nem pontosan tudom, mi a szabály de valami ilyen). Na hívtunk itt rendőröket, a jegyzőkönyv miatt, hogy majd a biztosítónak le tudjuk adni, hogy tényleg mi történt egyfajta igazolásként.

Na hát elmeséltük a rendőröknek mi történt. Am naagyon kedves volt a rendőr, mert meghallgatta a story-t komoly arccal írdogált valamit, majd vissza ment az autóhoz elmesélte a társának és konkrétan elkezdtek sírni a nevetéstől, hogy ez a két szerencsétlen milyen helyzetbe került.

A vége az egésznek az lett, hogy hazaértünk. Bejelentettem az autópálya biztosítónak a kárt és kifizették az egész javítást a hengerfejjel egyetemben. Eladtuk az autót és még kerestünk is vele egy keveset.

Így vissza gondolva már jót nevetünk rajta a férjemmel, de abban a szituban ott helyben, mind a ketten sírtunk és remegtünk az idejtől.
A nagy tanulság az volt, hogy mindig kötünk utasbiztosítást. Ti is tegyetek így! És annak a nyúlnak nagy köszönet.